Van-e igazi? Illetve lesz-e valaha igazi? Egyáltalán mit jelent ez a szó, ebben a szövegkörnyezetben?  Hárman, háromféle szakaszát éljük az életünknek. Viszont mindekinél felmerült a kérdés mostanában. Mindig racionális gondolkodásra neveltek, és mindig észnél voltam, ami a hétköznapi dolgokat illeti. Sőt, szarkasztikus gondolkodásmódom miatt a barátaim csak mosolyognak rajtam. Viszont ha a szerelemről van szó, akkor én vagyok a legnagyobb álmodozó. Nem naív módon, de hasremegősen. Van-e tökéletes? Nincs. De létezik-e olyan, aki a számodra tökéletesnek tűnik?

Minden barátom azt mondja, bele kell vágni, el kell kezdeni és meglátod. A hibákat el kell fogadni, a problémákat megoldani és küzdeni.

Aztán történik valami, ami felkavarja az addig jól működő kapcsolatodat és elgondolkozol, hogy akkor mégsem állsz jó helyen. Illetve nem azzal állsz ott akivel kéne. 

Vitatkoztunk, érveltünk, de nem jutottunk egyről a kettőre. Viszont egyre több barátomon veszem észre azt, hogy a racionális gondolkodás veszi át itt is a szerepet. Érveket és ellenérveket sorakoztattunk fel egy kapcsolat mellett. A szerelem mellett!

Kérdezem én (most naívan) : Ez helyes? Tényleg érveket kell felsorakoztatni egy szerelem mellett? 

Felhívott az anyukám és megosztottam vele is a kételyeimet ebben a témában, illetve egy barátom története kapcsán beszélgettünk.

Ő azt mondta: " Meg kell állapodni, ki kell választani egyet, leragadni mellette és gyereket szülni! Mindig lesz olyan, hogy az ember kikacsintana, nincs olyan, hogy tökéletes, de előbb-utóbb választani kell."

És a jányok egyetértettek vele. Én még gondolkozom....

Fotók: http://www.photodonuts.com/