Kritikai blog, mert kritizálni kell
Ez a szó jutott először eszembe, mikor tegnap este végigszenvedtem a Julia Roberts főszereplésével készült Eat, Pray, Love című filmet. Gondolom azt nem kell különös képpen ecsetelnem, hogy az azonos című híres regény alapján készült el a film. Sokan meséltek már nekem is a könyvről és dícsérték nők, férfiak egyaránt.
Valószínű, hogy ennek olvasásával kellett volna kezdenem, de sajnos nem így történt. Így a film maradt. Nekem már eleve nem hiteles a mindig bájolgó Julia Roberts (akit pl. imádtam néhány filmben) az önmagát kereső, unatkozó, gyermektelen háziasszony szerepében. Eleinte még valahogy bele is tudtam élni magam, hogy ő neki most mennyire rossz a nagy házban, a szerető férjével a rendezett életével. Minden nap ugyan az, aztán megint ugyan az, és így tovább. Aztán gyors válás, új fiatal szerető, aki teljesen más mint a férj..de mégsem működik.
Majd következik az utazás, belső harmóniánk megtalálása. Azért írom többes számba, mert ilyenkor a néző is elindul a főszereplővel azon az úton és kicsit azonosul vele, hacsak 2 órára is. Vagyis próbáltam elmélyülni és azon gondolkozni, hogy jól élem-e az életem. Nem ment, helyette csak álmos lettem, aztán meg ideges.

James Franco és Julia Roberts
Utáltam, hogy szenved és folyamatosan sajnáltatja magát ez a nő. Tényleg annyira rossz lehet Olaszországban a legjobb helyeken enni, inni, csodálatos helyen lakni. Már itt hitelét vesztve ecsetelte, hogy mennyire jó, hogy végre ehet! A spagettit olyan undorral tolta le a torkán, hogy fárasztó volt nézni is.
Aztán következik India, ahol a tanulás, a megtisztulás rész következik. Nekem volt most egy barátom Indiában, vetített képeket..nah ha azt a túrát csinálja végig a főszereplő, talán még sajnáltam is volna. Valahogy ez a rész is hiteltelen volt számomra.
Majd egyszer csak azt veszem észre, hogy Balin biciklizik ahol főhősünk kiegyensúlyozottabb mint valaha, de jön egy harmadik lovag (Javier Bardem) aki rövid időn belül szerelmet vall a nőnek. Itt pedig ismét borul a bili és egy rettenetesen rossz párbeszéd kövekezik a csónaknál (aki látta a fimet, szerintem emlékszik). Ez a : "Félek szeretni, újra kitárni a szívem"..blabla. Jesszus, tényleg nagyon rossz lehet, hogy három vonzó férfi is epekedik értem a világ szebbnél-szebb pontjain, miközben van pénzem ezt a csodálatos utat finanszírozni. Nem egy hátitáskával, stoppal kell nekivágni a világnak és különböző diákszállásokon csövezni. Tényleg kibírhatatlan!

Javier Bardem és Julia Roberts
Inkább szólt ez a film egy állandó párkapcsolat függő életéről (amire ki is térnek a filmben), mint magáról a főszereplőről és az ő saját lelki békéjének a megtalálásáról, a hitről és megtisztulásról, megbocsátásról. Idióta, giccses, unalmas.
Egy pozitívum volt, James Franco játéka, aki Julia második szerelmét játssza a filmben. Lehet egyszer ráveszem magam és nekiállok a könyvnek is, talán az tényleg másmilyen képet ad az amúgy létező főhősünkről, Liz Gilbertről.
Ajánlom inkább figyelmetekbe a Late Night Shopping, magyar fordításban Éjjel-nappal fiatalok című filmet. Vígjáték, de szerintem inkább dráma. Engem megrémisztett az éjszakai munkásként dolgozó unott fiatalokról szóló film. Bár ez sem 100%-os, mégis itt elgondolkoztam és még jobban tudatosult bennem, hogy olyan életet nem akarok élni mint ők!